Hajdoktor válaszol
Hogyan lehet a foltos kopaszságot az egyéb eredetű hajvesztésektől megkülönböztetni?
A foltos kopaszság, vagyis az alopecia areata egy olyan betegség, amelynek a kiváltó oka még mindig nem ismert. Kezelése nehéz és időigényes. Csak a legutóbbi időszak hozott annyi haladást, hogy a betegeknek reményük lehet hajuk visszanövésére. Elég sok ember szenved az alopecia areata enyhébb, vagy súlyosabb formáiban szerte a világon. Gyakoriságát 1,5-2%-ra becsülik. Általában gyermekkorban kezdődik, ritkán indul 20 éves kor után. Bár a betegség minden részletével még nem vagyunk tisztában, de azért elég sokat tudunk róla. Majdnem minden beteg úgynevezett atópiás alkatú, ami például az érzékeny bőrtípusában nyilvánul meg. Háromból egy betegnél megfigyelhető a probléma családi halmozódása, vagyis a betegség náluk öröklődik. Megalapozottnak tűnik az a megfigyelés is, hogy ezeknél a betegeknél gyakrabban fordul elő a pajzsmirigy gyulladása és a fiatalkori cukorbetegség is. Mint ahogyan a betegség neve is sejteti, ez az állapot a haj foltokban történő kihullásával jár. Ha nem rosszabbodik a helyzet, vagyis a hajhagymák nem károsodnak véglegesen és teljesen, akkor általában a prognózis a kezelés nélkül is jó. Sok esetben a haj spontán visszanő, éppolyan váratlanul, mint ahogyan kihullott. Kezeléssel gyorsan rendbe jöhet, ami nagy megkönnyebbülést jelent a szenvedő alanyoknak. A betegségnek teljes kopaszsággal járó formája (alopecia totalis) esetén azonban csak nagyon ritkán nő vissza spontán a haj. Az új kezelési formák viszont ezekben az esetekben is jó eredményeket hoztak.
Lehet-e tenni valamit a haj megtartásának, állagának javítása érdekében?
Természetesen. Egyre többet és egyre jobb módszerekkel. Mindenki megtalálhatja a hajtípusának és pénztárcájának legjobban megfelelő hajápolási és kezelési lehetőségeket. Mossuk a hajunkat a neki megfelelő samponnal. Használjunk kondicionálót vékony, tartás nélküli, fénytelen haj esetén. Biztosítsuk hajas fejbőrünk egészségét a megfelelő táplálkozással, de kerüljünk mindent, ami túl erőszakos hatásúnak tűnik.
Milyen tényezők vannak kedvezőtlen hatással a hajra?
- a megfelelő táplálás hiánya
- a hajas fejbőr elégtelen ápolása
- a túlságosan erős kezelések a hajat károsító anyagokkal, éles hajtűk, túlságosan feszes copfok
- a hajas fejbőr vérellátását rontó, tartós kapilláris összehúzódást okozó behatások, mint például a dohányzás vagy a hideghatás, és minden környezeti ártalom, ha a fejünket nem védjük megfelelően.
Van-e bármilyen haszna a fejbőr masszírozásának?
Ha a fejbőrnek rossz a vérkeringése, abban az esetben a masszírozás hasznos lehet, ugyanis élénkíti a felszínhez közeli erekben a vérkeringést, és felgyorsítja a bőr anyagcseréjét. Jótékony hatása természetesen átmeneti, de minden kontyot vagy lófarkat viselő ismeri ezt a kellemes érzést, amikor haja megszabadul az állandó húzástól, és a fejbőr megnyugodva, ellazulva átmelegszik.
Milyen gyakran ajánlott hajat mosni?
A rendszeres hajmosás nagyon fontos mind a haj, mind pedig a fejbőr szempontjából. Azok, akik zsíros bőrtípusúak és a hajuk is gyorsan zsírosodik, minden nap meg kell mosni a hajukat. A bőrben lévő zsír nagy része oxidálódik és lebomlik irritáló zsírsavakká, melyek a fejbőr gyulladását okozhatják. Viszont túlságosan erős hatású anyagokat sem szabad használni a zsíros bőr kezelésére, mert kiszáríthatják a fejbőrt. A száraz bőrtípusúaknak nem kell túl gyakran hajat mosniuk, mert ettől hajuk még szárazabbá válik. Ha túl száraz a fejbőr, akkor viszketni kezd és korpásodik. Így azt lehet mondani, hogy a száraz fejbőrű egyének elég, ha hetente egyszer vagy kétszer mossák a hajukat. Kivétel az az eset, amikor megizzadunk. Ahhoz, hogy a hajas fejbőr lélegezni tudjon, meg kell mosni, vagy legalább leöblíteni az izzadást követően, mert ugye a bőrfelületek izzadtságának nyomát sem szeretjük magunkon sokáig érezni.
